Kokas Kláráról
Kokas Kláráról
A 20. század második felének meghatározó, újító zenepedagógusa, Kodály Zoltán egyik legtehetségesebb tanítványa. A Mester így dedikálta “Visszatekintés” című könyvét: “Kokas Klárának, előretekintésül”. A Kodály-koncepció elhivatott nagykövete a világban, aki kísérleteivel elsők között igazolta a zenei transzfer hatást. Tanított alsófokon, középfokon és egyetemi szinten, pszichológiából doktorált. Több évtizedes hazai és nemzetközi pedagógiai pályája során kifejlesztette a zenebefogadást improvizatív mozgással és a Pállay József festőművésszel kidolgozott vizuális tevékenységgel ötvöző saját módszerét. Újításaival évekkel megelőzte korát, tartott gyerekfoglalkozást, indított felnőttképzést, foglalkozott családokkal, hátrányos helyzetűekkel, sérültekkel, könyveket írt, filmeket rendezett. Védjegyévé váltak a kendőlengetős koncertek és házfestős táborok. Elsők között hozta létre alapítványát a rendszerváltáskor, melyet haláláig vezetett.
„Zenét akartam tanítani úgy, hogy a zene öröme és ereje eláradjon bennetek, amint énbennem is eláradt. Van zene, amely elbűvöl, magával ragad, energiával tölt fel, bátorságra buzdít a szépségével. Keresem ezeket a zenéket, és ha rátalálok, a tanítványaimhoz viszem.”
Kokas Klára szakmai életrajza és írásai
Kokas Klára átfogó életrajza itt, öninterjúja itt található. Kiemelt írásait, valamint a Kokas-pedagógiáról szóló szakmai cikkeket a Szakirodalom menüpontunk tartalmazza. A gyerekekhez, a tanításhoz, a zenéhez, a természethez fűződő olthatatlan szeretetéről Fogas János portréfilmjében mesél, a kodályi útravalót a Vízcseppben a fény, környezettudatosságát a Kezek című írása mutatja be. Utolsó nagyinterjúját Fehér Anikónak adta a 80. születésnapja alkalmából. Könyveiről, filmjeiről kortárs művészek és tudósok nagyjai írtak ajánlásokat, legszemélyesebb hangú írásai a zenéről, a példaképeiről és unokáiról születtek.
