Szkubán Judit vagyok a Kokas Klára Szakmai Kollégium elnöke. Pomázon a Teleki - Wattay Művészeti Iskolában tanítok zongorát és szolfézst.

Szolfézstanárként soha nem voltak gondjaim, hogy nem szeretnek hozzám járni a gyerekek, ami gondolom annak is köszönhető, hogy próbáltam mindig élményszerűen megtartani az óráimat. Szívesen képeztem magam, ezért számos továbbképzésre eljutottam, ahol az ott tanultak egy részét beépítettem az óráimba. Nagyon sok diákot készítettem fel sikeresen a zenei pályára. 

Zongora- és szolfézstanárként is több országos és nemzetközi versenyre vittem el növendékeimet, ahonnan sokszor hoztunk el díjakat.

A Kokas-pedagógiát még magától Kokas Klárától tanultam. A vele való találkozás alaposan megváltoztatta az életemet. A tőle kapottak átformálták a gondolkodásomat, pedagógiai kultúrámat. Megerősítették, kiteljesítették a gyermekekkel kapcsolatos figyelem, biztatás, szeretetet, elfogadás, megértés, a bizalom személyiségformáló erejébe vetett hitemet.

Az előképzős növendékeim körében rendszeresen alkalmazom a Kokas–pedagógia meghatározó elemeit. Ezen túl a művészeti iskola vezetőségének a kérésére tanulásban akadályozott, szorongó, netán hiperaktív gyermekek fejlesztésével is foglalkozom. 

KKSzK elnökként, pedagógusként is azon fáradozom, hogy minél szélesebb körben megismerjék a Kokas-pedagógiát, mert meggyőződésem, hogy nagy szüksége van rá gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Köztudott, hogy a gyerekek jelentős része a mai, gyorsulva rohanó világban nem kap elég személyes figyelmet és segítséget a környezetükből rájuk zúduló információ feldolgozásához. Célom, hogy derűsebbé tegyem növendékeim életét, fejlesszem a társas kapcsolatépítést segítő kompetenciáikat, ezáltal hozzájáruljak ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabb felnőttek legyenek. Ezt személyes, immár több évtizedes tapasztalataim is visszaigazolják.

A KKSzK elnökeként szakmai napokat, teadélutánokat szervezek, szerkesztem az Alapítvány hírlevelét, a Kokas Forrást. A Szabó Ervin Könyvtár zenei részlegében az Ötpacsirta szalonban „kendőlengetős” koncerteket, gyerek és felnőtt foglalkozásokat vezetek, ezek szervezéséből is kiveszem a részem. De a nyaranként, immár több mint 20 éve megrendezett „Dallamvarázs” táborban szinte kezdettől fogva jelen vagyok. 

A KKSzK vezetőségének és a képzésben dolgozók odaadó munkájának köszönhetően egyre többen csatlakoznak a Szakmai Kollégiumhoz. Velük is szoros kapcsolatot tartok.  

 Végül az egyik kedvenc Kokas-idézetemmel zárom rövid bemutatkozásomat: „Aki lehajol a gyerekekhez, görbén marad. Aki közéjük telepszik, a szemükbe nézhet.”