Harmonikus személyiségfejlesztés zenén keresztül

Kokas Klára pedagógiájának a középpontjában az aktív zenebefogadáson keresztül történő személyiségfejlesztés áll. Gyermekek, pedagógusok, szülők és örökifjú felnőttek számára kínálunk programokat, táborokat és  képzéseket Kokas Klára eredeti alapítványa jogutódaként. Az Alapítvány egyedüliként jogosult Kokas-foglalkozásvezetők képzésére és Kokas-oktatók kinevezésére.

„A tanítás nem pályám, nem munkám, nem hivatásom —
hanem a létezésem.”

A Kokas-pedagógiáról

A kodályi alapelvekre épülő, zenéből indított módszerében megjelenik a zene és éneklés mellett a mozgás, a játék, a dráma, az irodalom, valamint a vizuális ábrázolás. Ezek együttesen járulnak hozzá, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus személyiséggé váljanak azok, akik ezzel a komplex művészetpedagógiával találkoznak. 

Pozitív hatásai

A módszer alappillére a zenebefogadás, a zenei képességek mellett fejlődik a foglalkozásokon részt vevők mozgáskoordinációja, képzeletvilága és kreativitása. Észrevétlenül megtanulják hogyan figyelünk egymásra.

Kokas Klára módszere egyszerre tanít és von be a zene világába, miközben a képzeletünket is segítségül hívjuk a közös játékhoz. Hogy egy mondóka, vagy éppen egy gyerekdal hányféleképpen mondható, csavarható, énekelhető, az csak rajtunk múlik. A foglalkozásokon hagyjuk, hogy a gyerekek átengedjék magukon a zenét, és belső képzeletük megnyilvánuljon improvizált szabad mozgásokban. A mozgás nyelvén „mesélnek el” történeteket képzeletük és a zene segítségével, melyet aztán szóban is megosztanak velünk. Majd mindezt általuk választott eszközzel ábrázolják is, a zenére reagálva. Festhet ecsettel, az ujjával, tenyerével, rajzolhat ceruzával, zsírkrétával, teljesen szabadon.

Minden foglalkozás egy játékos zenei kaland, melynek hatására a résztvevők felfedezhetik önmaguk és társaik értékeit. Emellett játékos formában, sok énekkel és tánccal az igazi, értékes zene befogadására, szeretetére is nevel.

„A csönd, ha elérem, mindig élő, elevenítő, sőt tápláló is, mint valami szőlőcukor vagy üde vadvirágméz. És annyi, hogy kanálszám osztogathatom, mégsem fogy. Óráimon a csöndemet osztogatom. A zene csak utána következik. Ha pusztán a zenével operálnék - benyomnám a magnó gombját, zutty, szólna, aztán mozogjunk -, akkor csak zene-mozgás órát tartanék. Az csak szórakoztató, kellemes időtöltés. A csönd másképp indít a zene felé.”